Szürke hétköznapok

Most eléggé zavar, hogy minden megvalósítandó terv olyan messze van. Mivel utálom a hétköznapokat, nehéz ezt elviselni. Kellenek közeli tervek, programok, feladatok amikre koncentrálhatok. Utálom a "hétköznapokat", amik sajnos nem hétköznapok, hanem főként hétvégék. Ugyanis hétköznap alig dolgozok, akkor viszont Csaba alszik, így semmit nem tudunk csinálni. Délelőtt vagy csendben ülök itthon vagy főzök. A hétvégéket pedig szó szerint végigdolgozom. Naccerű.
Nem tudom mi lenne, ha nem közeledne a karácsony és koncentrálhatnék a készülődésre. Hópelyheket, angyalkákat meg mécsestartókat gyártok. Majd ha kész lesz minden, feltöltöm a képeket. Bár az angyalkát már most is fel tudom. 

Az első a netről szedett kép, az a sablon. Csak le kell rajzolni azt egy papírra, kivágni és onnantól minden egyértelmű. Nagyon egyszerű és kis mutatós. Ezek még az első próbálkozásaim.













Még a hópehely falamat befejezem és a végén lefotózom. A mécsestartóhoz a lapot vettem meg, már csak ötszöget kell rajzolnom...
Mindezek mellett a jövő heti londoni útra készülök. Vagyis sajnos nincs mit készülnöm, de legalább lélekben. Elvileg szép adventi vásárokat nézünk meg, meglátogatjuk a Buckingham-palotát, a Trafalgar teret, a Big Bent, a Picadilly Circust meg a Hyde parkot. Már várom nagyon. Még sosem voltam Londonba. Biztos nagyon szép most az ünnepek előtt. 

Szóval így telnek a napjaim. Mindig várva a következő lehetőséget arra, hogy se az átlagos hétköznapokat se az átlagos hétvégéket ne kelljen átélnem.