Át akarok menni Londonba!!!!

Elegem van. Ebben a városban semmi olyan lehetőség nincs, amit én szeretnék. És ezt nem csak én tapasztalom, de mindenki mondja. Itt virágzik a gyári, raktári munka, tehát a kétkezi, kemény fizikai munka. De én nem ezt akarom! Ezzel nem tudok előre lépni! Itt nem fogok megtanulni angolul, hiszen nem is beszélgethetek senkivel. Most voltam az Aldi raktárában interjún, és ezeknek 15 perc szünetük van 6 órában. A többi időt tök egyedül töltik, és csak pakolják cuccot. Hogy fogok én így angol nyelvtudásban előre haladni? Az angol kurzus nem elég, ott nem beszélgetek, csak tanulok. Az teljesen más. Kezdem azt érezni, hogy ismerős ide vagy oda, nagy hiba volt ebbe a városba jönni. Ez egy iparváros. Se kultúra, semmi. Át akarok menni Londonba! Nagy levegőt kell vennem, amikor arra gondolok, hogy az angol kurzus végéig semmiképp sem lehet. Főleg, hogy ugye letettük a lakásra a kauciót. Addig túl kell élnem, másról nem szól. Nem volt ez így jó. Nem jó városba jöttünk és szívás ezt ennyi idő után felismerni. Hiszen már a hozott pénzünk szinte elfogyott, így nagyon nehéz lesz átköltözni. Egyelőre sajnos csak a mekis munkába kapaszkodhatok, hogy majd onnan átkérem magam. Más remény nem maradt.