Egyszer fent, legyszer lent

Nos, amióta nem írtam, én is elkezdtem dolgozni. Bár még csak betanulok, és nem sok órát vagyok bent, de legalább már elkezdődött. Nagyon nehéz. Legalábbis egyelőre. Azt mondják később sokkal könnyebb, de én ezt nem hiszem el. Rettenetesen elfáradok. Nem csak az angol nyelv miatt, hanem ez már azért fizikai munka volt. Nem tudok leülni egy percre sem, csak abban a 15 percben, ami szünetem van a 4 óra alatt. A derekam szétmegy és folyamatosan hányingerem van a tömény olaj meg kaja szagtól. Nem is értem, hogy lehet azt megenni szünetben - ugyanis egy műszak alatt egyszer ehetsz egy közepes menüt meg egy desszertet ingyen. És ezek meg is eszik.
Úgy gondoltam, ezt a munkát megtartom részmunkaidőben, de keresek valami mást mellette, hogy ne kelljen ott annyi napot töltenem. Meglátjuk. Sajnos nem sok reményt fűzök hozzá. Egy nőnek nehéz itt munkát találni erős angol tudás nélkül. Állítólag Londonban könnyebb.
Közben nézegetünk lakásokat - nagyon el akarunk költözni innen! Ki is néztünk egyet, azonnal beleszerettünk! Nem akarok róla áradozni, mert csak még jobban megfájdul a szívem, ugyanis tegnap este mi azt lefoglaltuk, mégis amikor ma felhívtuk a pasit, közölte, hogy ma azt "elvitték". Hogy???? De hogy??? Én tegnap este mondtam neki, hogy nekünk az kell!!! Menjen a......! Nagyon mérges és elkeseredett vagyok. El akarok költözni innen!!!