A munka első 2 hete

Nos, 2 hete dolgozom a Gap-ben. Eddig sokkal jobb, mint a  Meki, de azt nem nehéz felülmúlni. Igazából szépen ruhákat hajtogatok, aztán meg a vevőkkel foglalkozom. Ők általában nagyon kedvesek és hálásak a segítségért. A kedvencem azok az apukák, akik csak kóvályognak a sorok közt. Mikor rákérdezek mit keresnek, csak annyit mondanak: x éves fiúnak/lánynak ruhát. Milyen ruhát? Bármit. Na mindegy, igazából élvezem. És még jobban élvezném, ha nem dolgoztam volna 12 napot egyhuzamban, szabadnap nélkül. Nagyon-nagyon elfáradtam. Csak a mai napom volt szabad, holnap újra megyek. De legalább kapok több órát, mint a szerződésben írt 20, hisz azzal semmire nem mennénk. 

 
A nyelvtanulás szempontjából nagyon jó hely, hiszen a kollégák nagy része brit, a vásárlókkal nagyon sokat beszélgetek. Szóval fejlődtem rendesen értés szempontjából, és azért a beszédem is alakul. Azért aggódom, hogy lesz-e rendesen óra ezek után is, mert kezdünk kicsit szarban lenni. 
Csabának még mindig nincs munkája, pedig már lejjebb adott az igényekből, boltokba is beadta a jelentkezést. Nem tudom mi lesz így. Most már ki kell fizetni a következő havi lakbért, utána pedig nem sok pénzünk marad. Nekem havonta lesz fizum, ami tök szívás. Nem is tudom mit csinálunk egy hónapig pénz nélkül. Mert most kaptam (és még ugye nagyon keveset, mert csak 6 napit), így 4 hét van a következőig. Csabának még kilátásban sincs, az én fizum meg kevés lesz még a lakbérre is.... Hajjajj
Szóval most így állunk. Csaba itthon főz, mos, takarít, én meg dolgozok. Van hogy 4, 5 vagy 9 órát. De azért néha pihenünk is, pl ma bicikliztünk végre. Szép idő volt, megtehettük. Érdekes helyeken jártunk. A Canary Wharfig mentünk el, 1 óra volt odatekerni. De nem valami aszfalt úton, hanem érdekes ösvényeken, vizek mellett.

Munkakeresés 7-8. nap

Nos, a csütörtöki interjú egy nagy átverés volt. Igazából egy tanfolyamra akartak rábeszélni, ami közel 800 fontba került volna. Kösz. Munkanélküli vagyok és pénzt szereznem kell, nem szórnom.
Pénteken visszamentem ugye a Gap-be, és aláírtam a 20 órás szerződést. De végül nem állandó lett, mert be kellett vallanom a 2 hetes szabadság tervemet, amire már le van foglalva a repjegy. Közölték, hogy annyit nem tudnak adni, így csak július 16-ig szól a szerződés. Vagyis utána mehetek, ahova akarok. Ha visszajöttem a két hét után, megkérdezem, hogy van-e még hely számomra. Ha nincs, ennyi, ha van, akkor visszavesznek. De addig se sok ez a 20 óra... Hétfőn kezdek, minden hétköznap reggel 8-tól délig leszek. Nem sok :/
Egyébként azóta is küldözgetem az önéletrajzokat, hiszen elvileg itt még nincs felmondási határidő, azonnal el tudok vállalni valami jobbat. Ha lesz...

Munkakeresés 5-6. nap

Nos, kedden nem sok mindenre jutottunk. Csabának kellett volna kocsi ahhoz a munkához, amire ma ment; nekem aznap nem nagyon kerestünk munkát. Vagy 2 helyen kérdeztem rá, eredménytelenül. 
Ma voltam a csoportinterjún. Érdekes volt, jól éreztem magam. Este visszahívtak, hogy felvettek 20 órában. Hááát, nem örültem neki. Ez olyan köztes megoldás. Kaptam is munkát, meg nem is. Ezzel nem megyünk sokra. De nem mertem visszautasítani, mert a kis pénz is jól jön most. De felhívtak egy ügynökségtől, ahova holnap megyek interjúra. Annyira jó lenne, ha valami értelmes munkát ajánlanának! 
Csaba is volt bent egy ügynökségnél, holnap megy vissza. Biztatónak tűnik. Ez is beteggondozásos munka. De ki kell fizetni 44 fontot erkölcsi bizonyítványra. Remélem akkor már adnak is valamit cserébe!!!

Munkakeresés 4. nap

A hétvégét pihenéssel töltöttük. Szombaton hoztuk el a szekrényt, amit már az előző bejegyzésben mutattam. Amikor azért mentünk, olyan szép idő volt, hogy szétnéztünk a környéken, és találtunk egy nagyon szép parkot. Ott sétálgattunk meg napoztunk. Itt egyébként nagyon cuki parkok vannak, szinte mindegyikben van tó, benne ludak, kacsák, akár hattyúk is. Általában tiszták (az utcákkal ellentétben) és nagyon szép zöld fű van sok virággal. Még miután hazajöttünk, kimentünk a mellettünk lévő parkba is egy kicsit. 
Vasárnap kicsit messzebbre menünk, a Hyde parkhoz. Ott 3 ingyenes múzeum is van. Egy természettörténeti, egy tudományi meg egy művészeti. Nagyon durvák. Hatalmasak, modernek, érdekesek, lenyűgözőek. A természettörténetiben sok dinoszaurusz csontváz meg reprodukció van, különleges ásványok, kitömött állatok, sok interaktív játék. 

 A tudományiban 5 szinten vannak elosztva látnivalók.  Bepakoltak oda repülőket, autókat, vonatokat meg rakétákat is. Van külön orvosi és gyógyszerészeti része is. Nagyon sok időt kell rászánni, mert iszonyat sok minden van. Nagyon igényesen vannak megcsinálva a dolgok és gyerekekkel is nagyon jó program lehet.

 Ez egy berendezett szoba, ahol a babák meg minden mű. Néha nagyon félelmetes volt, olyan mintha élnének.

A művészeti galéria nem igazán nekünk való, így nem is néztük meg, csak az első termet. Inkább elsétáltunk a Hyde parkba, ahol eltöltöttünk vagy egy órát. Rengetegen voltak, mert gyönyörű idő volt.

Délelőtt 10 órakor indultunk el itthonról és este 6-ra értünk haza. Jó volt nagyon.

Hétfőn aztán újra belevetettük magunkat a munkakeresésbe. Délelőtt 2 kórházban voltunk meg egy egészségügyis ügynökségnél. A kórházakban nem jártunk sok sikerrel, az ügynökséghez pedig most megy vissza Csaba. Délután én próbálkoztam egy másik plázában, de nem sok sikerrel. 

Néha egy kicsit összezuhanok, hogy nem sikerül semmi, és mit fogok csinálni ezután. Nem akarok elmenni szálloda takarítónak vagy mosogatónak. Nem valami szupi az angolom, de attól jobb, hogy ott végezzem. Kicsit aggódok néha meg elkeseredek. De amíg van tervem, hogy hol próbálkozzak, nem adom fel. Utána nem tudom mi lesz....

Technikai részletek és a közlekedés

Nos, aki nem akar tényleg ide kiköltözni, annak ez nem lesz túl izgi. Viszont aki tervezi, vagy mostanában jött ki, annak nagyon hasznos lehet.
Nekünk nagyon fontos volt a net. Abban a lakásban viszont, ahova mi költöztünk, nem volt előfizetve, így magunknak kellett elintézni. Ezt már Swindonból megtehettük online. Mi a Talk Talk szolgáltatót választottuk, mert az volt a legolcsóbb és az első szállásunkon is az volt, meg voltunk vele elégedve. Úgy hirdeti, hogy csak 2.5 font a net, de persze piciben ott van mellette, hogy ki kell fizetni a telefonvonalat, amivel összesen kb 18 fontot fizetünk havonta. Ezzel 16MB-os korlátlan netet kapunk. Könnyen ment minden, kiküldték a csomagot, amiben benne volt a router, csak össze kellett dugni. Meg volt a dátum, hogy mikortól él a vonal, és megírták, hogy kb 10 napig még akadozhat, lassú lehet, mert addig állítgatják. Nos, ebben a szakaszban vagyunk mi. Idegesen. Ugyanis állandóan elmegy a net. Csak úgy, szó nélkül.  telefon azt jelzi ki, hogy van net, tehát át sem vált mobilnetre, csak nincs és kész. Még jövő hét vasárnapig igyekszünk türelmesek lenni, akkor telik le a 10 nap. Az az utáni hétfőn viszont felhívom őket és megkérdezem, hogy ez így marad-e, mert akkor gyorsan csináljanak valamit. Ja, amúgy 1 évre kellett velük szerződést kötni, de elvileg vihetjük magunkkal, ha költöznénk. Szóval még erre nem mondom rá az áment, hogy tényleg szipi-szupi, de remélem egy hét múlva már megtehetem.

 
Amúgy elvileg egy házban csak egyfajta net lehet, és az alsó szomszéd család, akik már december óta itt laknak, most jöttek rá, hogy ők is akarnak netet, és a mi segítségünket kérik, mert nem nagyon beszélnek angolul és mit csináljanak ezzel, hogy csak egy net lehet....
Ebben az országban ha tévét akarsz nézni, TV licence-t kell fizetned, ami 50 font ha fekete-fehérben nézed, 150 font, ha színesben. Pff. Hanyadik században élünk? Na mindegy, így ugye a TV sincs bekötve ebbe a lakásba. Pendrive-ról nézzük a sorozatokat meg filmeket.

 
Szóval alakul a lakás is. Itt nagyon érdemes apróhirdetésben keresni dolgokat, például bútorokat. Mi ingyen hoztuk el a kanapét és az egyik szekrényt, ami itt van. A szekrény szinte új állapotban van. És iszonyat jó. Ikeás, és véletlenül pont olyan, mint a nagy komód, amit előtte vettünk 20 fontért.

Én igazán barátságossá és kellemessé úgy teszem a lakást (a szép bútorok, sok szőnyeg és kellemes fényű rizslámpa mellett), hogy vettem füstölőt meg illatosított gyertyát, és máris kellemesebb minden. Amúgy nem vagyok nagy rajongója az ilyesminek, de ilyen esetben kifejezetten jó. Mondjuk szerencsére amúgy sem volt büdös a lakás, főleg azután, hogy kipucoltuk. 

London egyik nagy hátránya a közlekedés. Mindenhol dugó, millió kocsi az úton, lámpák és nagy távolságok. De még ha türelmes is vagy és időben elindulsz, akkor is van olyan hely, ahova nem jutsz el kocsival. Mégpedig a centrál, ahol minden található. Minden, ami számít, ott van. Oda pedig csak úgy hajthatsz be, ha útdíjat fizetsz. Mégpedig napi 10fontot. Az rengeteg. Amúgy ezek a szakaszok mindenhol egy c betűvel van jelölve, ami a "congestion" rövidítése.  Emellett pedig a parkolás 4.5 font óránként. Viszont busszal se egy leányálom a közlekedés, mert eszméletlen árakat kérnek el a bérletért. Ha csak az 1-3 zónában akarsz közlekedni, már akkor is 141 fontot kérnek el havonta!!!
Szóval meg tudja keseríteni az ember mindennapjait a dolog. Főleg így, hogy egyelőre a bérletet nem tudjuk kifizetni, csak kocsi vagy gyalog marad.

Munkakeresés 3. nap

Tegnap volt a 3. nap, amikor munka után kajtattunk. Pedig úgy tűnik, mintha legalább egy hete csinálnánk...
Elmentünk egy hatalmas plázába délelőtt. Tényleg hatalmas. Nem csak maga az épület és rengeteg bolt van benne, de iszonyatosan nagy tér van mindenhol és minden nagyon nagy. Nem olyan, mint otthon. Minden 2x-3x akkora. Minden szint belmagassága, a boltok feliratai, maguk a boltok, minden. Pont ezért 5x annyit kell sétálni. Már a felénél leszakadt a lábam. Egy teljes, külön épület van a Marks & Spencer-nek. Szóval itt egyesével bementünk minden (még) nagyobb boltba, és megkérdeztem, nincs-e véletlenül üresedés. Volt ahol egyszerűen az volt a válasz, hogy nincs, volt, ahol mondták, hogy nincs, de jelentkezzek online, volt olyan válasz, hogy van, jelentkezzek online, volt hogy van, adjak önéletrajzot (volt nálam!), volt, hogy nincs, de adjak önéletrajzot. Nos, mindebből egy lett komoly, jövő hét szerdán megyek csoportos interjúra a Gap nevű ruhaboltba. Nagyon kíváncsi leszek rá. 

 
Míg én az ebédet főztem, Csaba elment egy kifejezetten egészségüggyel foglalkozó ügynökséghez, de onnan csak egy papírt kapott, amit ki kell tölteni és visszavinni hétfőn.
Délután pedig egy magyar sráccal találkoztam, akinek a tantra masszázs cégéhez kellett volna telefonos ügyintéző. Nagyon érdekelt a dolog, nagyon szívesen csináltam volna, de tesóm (aki otthon az ifjúságvédelemnél nyomozó) elmondta, hogy pontosan az ilyen cégek emberei szoktak a gyanúsítottak lenni. Nehogy baj legyen és magukkal rántsanak. Sajnos igaza van. Úgyhogy ma visszautasítom az ajánlatot.

Ééééés, London!

Na, átcuccoltunk. Nem volt egy egyszerű menet. 2 kört tettünk meg Swindon és London között a kocsival, teli cuccal. Tényleg teli: 

Már ott tartottunk, hogy én busszal megyek. Végül minden befért - volt, ami az ölemben utazott, - de Csaba a gyönyörű növényemet a tetőn felejtette. Valószínűleg az első kanyarban lelte halált. RIP:

Hétfő estére sikerült mindent kitakarítani, meg annyira elpakolni, hogy lefeküdhessünk aludni. Másnap szépen bepakoltunk a szekrényekbe, most már minden a helyén van. 

2 napja keresünk munkát. Ez eddig abból állt, hogy egy utcát végig sétáltunk, ahol úgy volt, hogy vagy 10 ügynökséget találunk. Ehhez képest volt 4. Az elsőben közölték, hogy minden munkához 2 év itteni tapasztalat kell. A következőbe be sem mentünk, mert olyan volt, mint a swindoniak: raktár, gyár, sofőr.
A harmadikban közölték, hogy menjünk vissza ma és vigyünk 45 fontot magunkkal... A többit eleresztettem a fülem mellett. A negyedikben megadtak egy e-mail címet, oda küldjük el a CV-t. Elküldtük. Szerintem pont annyit ér.
Ma Csabának próbáltunk a belvárosban, de adtunk a szarnak egy pofont, kettőhöz jutottunk el, az egyikben e-mail címet adtak, a másikban tapasztalat kell. Naccerű.
Én most már közvetlenül keresek helyeket, ahova leadhatom az önéletrajzot, mert úgy tűnik, így nem megyek semmire. Vannak a közelben nagy plázák, hátha ott valami bolti eladói állás összejön. Láttam casinot is. Ott mindenképp bepróbálkozom :)
Tegnap megállítottak a rendőrök. Nagy közúti ellenőrzés volt, főleg a biztosítást nézték. Itt ezt nagyon szigorúan veszik. Annyira, hogy ott, az út mellett állt egy tréleres kamion, amire már fel volt pakolva pár kocsi. Ugyanis azonnal elkobozzák a járművet, ha gond van a biztosítással. De nem csak elkobozzák, de pár nap után be is zúzzák, ha nem fizeted ki a biztosítást, bírságot, elszállítást, tárolást (tehát rohadt sok pénzt). Na, jött is a rendőr csaj a jobb oldalra, aztán nagy nevetve átment Csabához. Nem találta a kormányt. Ellenőrizték a biztosítást, a jogsit meg a zöldkártyát. A jogsi eltartott vagy 10 percig, még vissza is jött megkérdezni, hogy melyik országból jöttünk. Kérdezték, hogy mit csinálunk itt, mondtuk, hogy job seekerek vagyunk. Akkor most jöttünk? Hevesen bólogattunk. Közölték, hogy akkor ha munkát találunk, kezdjük el regisztrálni a kocsit. Mondtuk, hogy jó-jó. Aztán elengedtek. A kocsit megtarthattuk, továbbra sem körözik, szóval jól jöttünk ki belőle. :)

Kezdődik!

Tudom, hogy régen írtam, de azért, mert nagyon nem volt időm. Röviden összefoglalom az elmúlt pár hetet.
Sokat dolgoztam. Heti 6 napot, általában 8 órát. Szinte mindig úgy, hogy ahogy felkeltem, elmentem dolgozni, este pedig 7-8 óra fele értem haza. Így aztán már jó ideje nem voltam friss levegőn, nem láttam a napot (pedig sütött!) és már elvonási tüneteim voltak emiatt. Már sírva néztem ki az ablakon. Aztán a hét közepén sikerült kiszabadulni egy kicsit. Kimentünk egy nagyon szép, különleges parkba sétálni, ahol minden olyan "vad" és természetes, kicsit mocsaras terület, két tóval, rengeteg krókusszal, nárcisszal, madarakkal. 

Emellett intézni kellett a londoni költözést. Ez a rész főleg Csabára maradt, hiszen ő volt itthon. El kellett adni sok bútort, hiszen egy személykocsival nem tudunk mindent átvinni. El kellett menni Londonba, lakást keresni. Az egy igen érdekes nap volt. Reggeltől estig rohangáltunk a városban. Az első pár háznál csak szörnyülködtünk. Katasztrofálisan néztek ki. Nem hogy aludni nem aludtam volna ott, de hozzá sem értem volna semmihez. Omlott lefele a vakolat, régi, dohos, sötét volt minden. Volt, ahol az ágy végében egy kormos, koszos kandalló lett volna. És néhány helyen a lakók.... Néha féltem tőlük. Pedig minden ház csak magyar lakta volt. Az egyik helyen majd' megfulladtam a beivódott cigifüsttől, miközben nyitva volt az összes ablak, és közben nagyban magyarázták, hogy itt nem lehet bent dohányozni... Ez itt volt:

Utána jöttek nagyon szép házak és szobák, volt ami annyira új volt, hogy még be sem volt fejezve, viszont nagyon sokan laktak ott és sokan használtak egy fürdőszobát... Amúgy az összes szobának azonos ára volt: 150font/hét két főre, rezsivel.
Néztünk közben egy stúdiót is, ami viszont az "igazi" stúdió volt, egy légtérben a konyha meg a szoba. Nagyon pici volt, viszont szép.
Utoljára maradt egy másik stúdió lakás, ami kb ugyanannyi volt, mint az előző, de elég nagy, külön szoba, egész tágas konyha, de nem a legszupibb környéken. Ez alig akart összejönni, a srác le is akarta mondani, végül egy 3/4 órát vártunk rá, de odaért. Azonnal tudtuk, hogy ez kell. 800+gáz+áram+net. Leraktunk egy kis előleget, hogy megtartsák nekünk. Majd ha szépen berendeztük, rakok fel képeket. :)
Lenne még miről írnom, majd be is pótolom, de most pihennünk kell, hiszen holnap költözünk. Vagyis még csak az első körrel...