2014. március 11., kedd

Munkakeresés 4. nap

A hétvégét pihenéssel töltöttük. Szombaton hoztuk el a szekrényt, amit már az előző bejegyzésben mutattam. Amikor azért mentünk, olyan szép idő volt, hogy szétnéztünk a környéken, és találtunk egy nagyon szép parkot. Ott sétálgattunk meg napoztunk. Itt egyébként nagyon cuki parkok vannak, szinte mindegyikben van tó, benne ludak, kacsák, akár hattyúk is. Általában tiszták (az utcákkal ellentétben) és nagyon szép zöld fű van sok virággal. Még miután hazajöttünk, kimentünk a mellettünk lévő parkba is egy kicsit. 
Vasárnap kicsit messzebbre menünk, a Hyde parkhoz. Ott 3 ingyenes múzeum is van. Egy természettörténeti, egy tudományi meg egy művészeti. Nagyon durvák. Hatalmasak, modernek, érdekesek, lenyűgözőek. A természettörténetiben sok dinoszaurusz csontváz meg reprodukció van, különleges ásványok, kitömött állatok, sok interaktív játék. 













 A tudományiban 5 szinten vannak elosztva látnivalók.  Bepakoltak oda repülőket, autókat, vonatokat meg rakétákat is. Van külön orvosi és gyógyszerészeti része is. Nagyon sok időt kell rászánni, mert iszonyat sok minden van. Nagyon igényesen vannak megcsinálva a dolgok és gyerekekkel is nagyon jó program lehet.
 Ez egy berendezett szoba, ahol a babák meg minden mű. Néha nagyon félelmetes volt, olyan mintha élnének.










A művészeti galéria nem igazán nekünk való, így nem is néztük meg, csak az első termet. Inkább elsétáltunk a Hyde parkba, ahol eltöltöttünk vagy egy órát. Rengetegen voltak, mert gyönyörű idő volt.
Délelőtt 10 órakor indultunk el itthonról és este 6-ra értünk haza. Jó volt nagyon.
Hétfőn aztán újra belevetettük magunkat a munkakeresésbe. Délelőtt 2 kórházban voltunk meg egy egészségügyis ügynökségnél. A kórházakban nem jártunk sok sikerrel, az ügynökséghez pedig most megy vissza Csaba. Délután én próbálkoztam egy másik plázában, de nem sok sikerrel. 
Néha egy kicsit összezuhanok, hogy nem sikerül semmi, és mit fogok csinálni ezután. Nem akarok elmenni szálloda takarítónak vagy mosogatónak. Nem valami szupi az angolom, de attól jobb, hogy ott végezzem. Kicsit aggódok néha meg elkeseredek. De amíg van tervem, hogy hol próbálkozzak, nem adom fel. Utána nem tudom mi lesz....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése